fbpx
+36 74 674 725
+36 74 674 725

Néphagyományok

0
Bemutatkozás

Tamási és környékét több nemzetiség lakja: magyarok, németek, székelyek, felvidéki magyarok, romák, aki őrzik elődeik kultúráját, ápolják a hagyományokat. A Kapos-Koppány menti települések jellegzetes fejviselete a pille, a menyecskék kontyra helyezett fejdísze volt. A slingölt péntők (alsószoknyák) nagyrészt házi vászonból készültek és általában e tájon jellemző fehérhímzéssel díszítettek.  Általában 5 péntőre került rá a selyemből, atlaszból, később bársonyból készült sötét színű szoknya. A férfi viselet kendervászonból készült. A 19. század végére már gombokkal záródó magas nyakú inget viseltek, melynek elejét lyukacsos, kizárólag növényi motívumokkal tarkított fehér hímzés, az ún. Kapos menti fehér hímzés díszített. A németek (svábok) lakta falvakban ünnepeken a nők cipőt, a férfiak csizmát hordtak, de a mindennapok lábbelije a gyapjúból kötött rózsás tutyi volt. A férfiak a papucsokban, klumpákban díszesen kötött zoknit, „német kapcát” viseltek. A ruhadarabok, a lábbelik díszítettsége, mintázata falvanként egyedi volt, így vásárokban, búcsúkban a hozzáértők könnyen megállapíthatták, hogy az illető mely településről érkezett, milyen vallású, de utalt a vagyoni helyzetre is. A sok nemzetiségi hagyományok felelevenednek a falunapokon, a szüreti felvonulásokon és az ünnepnapok rendezvényein.

Pille
A Kapos-Koppány mente jellegzetes fejviselete a pille, a katolikus menyecskék kontyra
helyezett fejdísze. A környék falvaiban használatos pillék anyagukban, formájukban kissé
eltértek egymástól, így a hozzáértő könnyedén felismerhette egy búcsúban vagy vásárban,
hogy melyik menyecske melyik településről érkezett. Az asszonyok a kontyhoz használt
kendőt hátul a tarkójukon kötötték meg, két szárnyát pedig kétfelől, mint a „pille szárnyát”
rendezték el. A pillét az első gyermek születéséig viselték.

Péntő
A slingölt péntők (alsószoknyák) nagyrészt házi vászonból készültek és általában e tájon
jellemző fehérhímzéssel díszítettek. Általában 5 péntőre került rá a selyemből, atlaszból,
később bársonyból készült sötét színű szoknya.

Pufándli
Az 1920-as években az alsószoknyák hátsó részének többszörös szegőzésével, később a
derékra kötött farpárnával megemelték, „kitömték” a fartájékon a szoknyát, amely révén a
csípő sokkal szélesebb lett és följebb került a derékrész is.

Tutyi
Az ünnepeken a nők cipőt, a férfiak csizmát hordtak, a mindennapok lábbeli a gyapjúból
kötött rózsás tutyi volt, amelynek mintája szintén minden településen különböző volt. A
praktikus viselet óriási népszerűségnek örvendett Tamásiban, az utolsó textilipari
manufaktúrák egyikében 1991-ig folyt a gyártása.

Férfi viselet
A férfi viselet kendervászonból készült. Az ing ujja hosszú és bevarrott, majd később vállban
erősen megráncolt volt. A nyaknak nem volt gallérja és elől nyitottak voltak. Ehhez a nyakhoz
a mindennapokban szűk vászongatyát, ünnepnapokra bőgatyát hordtak. A 19. század végére
már gombokkal záródó magas nyakú inget viseltek, melynek elejét lyukacsos, kizárólag
növényi motívumokkal tarkított fehér hímzés, az ún. Kapos menti fehér hímzés díszített.
Ehhez kisszélű kalapot viseltek, amire rozmaringot vagy virágot tűztek.

 

Képek