„E vadas kertek erdei kiválólag cser- és tölgyfákból állanak, mellyeknek lombjai közt a madarak roppant száma fészkel, cseveg, himbálódzik s megnépesiti a susogó erdőt, mig a területen egyre váltakozó domb és völgy mondhatlan bájt kölcsönöz a vadlakta magánynak.” – olvashatjuk a Vadász- és versenylap című folyóirat 1857-es évfolyamában. Az erdők önmagukban is híressé tették Tamásit – azonban nemcsak a vadaskert egykori és mai csodái miatt érdemes felkerekedni megcsodálni a térség természeti értékeit.
Érdemes minden túrát a DámPont Ökoturisztikai Látogatóközpontban kezdeni, hiszen a látogatóközpont munkatársai a térség teljes turisztikai kínálatáról adnak képet számunkra. SŐT! Interaktív kiállítás keretein belül megismerhetjük a térség történetét, kultúrtörténetét, hagyományait és természeti értékeit is! Nem csak családoknak ideális program, hanem csapat-, és osztálykirándulásoknak is. Ha már itt járunk, semmiképp se hagyjuk ki az itteni Öko Büfét, az ajándékboltban pedig a helyi termék megismerését sem!
Legyen a Támpont a Dámpont!
https://www.visittamasi.hu/tour/pacsmag-madarrezervatum/
Az 1990-ben kialakított természetvédelmi terület Tamási határában, a Koppány folyó völgyében helyezkedik el. Főleg vizes élőhelyek, illetve kisebb részben erdők és gyepek találhatók itt. A tórendszer gém- és récefélék fontos költőhelye, rendszeresen fészkel itt a nagy kócsag, a bakcsó, a törpegém, a szürke és vörös gém.
A ’Madárlesen a Pacsmagi-tavakon’ túra során szakvezetéssel járhatjuk körül a gátak melletti tavakat védett madarak után kutatva.
További információért kattintson ide: https://www.visittamasi.hu/tour/pacsmag-madarrezervatum/
https://www.visittamasi.hu/tour/koppanyvolgye-naturpark/
A természeti és kulturális, helyi értékeket védő, az ökoturizmust és a vidékfejlesztést szolgáló több mint 16.000 hektáros terület a Koppány-patak völgyében fekvő tíz település összefogásának eredményeként nyerte el a natúrpark címet. Magyarország nyolcadik natúrparkja számos ritka állat- és növényfajnak adnak otthont, mint például a parkot szimbolizáló folyami ráknak, a fekete gólyának, illetve kosborféléknek.
A látnivalókat kijelölt, pihenőkkel és kilátókkal ellátott, közel 100 kilométer hosszúságú túraútvonal-rendszer (Koppányvölgyi túraút) köti össze, amely gyalogosan, kerékpárral és lóval is bejárható.
https://www.visittamasi.hu/tour/vadaspark/
A 20 hektáron elterülő Vadaspark a gyulaji erdők flóráját és faunáját hivatott bemutatni. A parkban a zöld jelzés mentén haladva a tanösvény tájékoztató táblái szerint a magyarországi erdők valamennyi nagyvadja (dámszarvas, gímszarvas, őz, muflon, vaddisznó) megtekinthető itt. Az erdei ösvény hol holtfás részeken, hol hatalmas, öles fák között kanyarog. Kipróbálhatunk két földbe süllyesztett leskunyhót is, melynek speciális üvegén keresztül egészen közelről figyelhetjük meg az állatokat.
https://www.visittamasi.hu/tour/negyszogletu-kerek-erdo-tanosveny-kisszekely/
A falu körül kialakított tanösvény neve Lázár Ervin ismert meséjének címére utal. Az író rendszeresen járt kisszékelyi nyaralójukba, és egykor ő is végig sétált azokon a falubeli, mezei és erdei utakon, amelyek körutakká összefűzve alkotják a Négyszögletű Kerek Erdő tanösvényt. A tanösvény bejárása során ízelítőt kapunk Kisszékely és Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális értékeiből, kincseiből. A közel 11 km hosszú, négy kisebb körútból álló tanösvény mentén 22 állomás helyezkedik el, amelyeket táblák jeleznek.
A tanösvény körútjai: Kökény, Berkenye, Galagonya és Vadkörte.
A vadaskert fái között nem egy sokszáz éves tölgy állott még a 20. század elején is, amelyek korát akkor 500-1000 év közöttire tették. Az 1900-as évek elején az Esterházy birtok erdőállományát megújították, amelynek számos fa esett áldozatul. Egy 1912-es feljegyzés szerint Eszterházy Antal feleségének köszönhető, hogy legalább a 45 legszebb sokszáz éves fa akkor megmenekülhetett. Ezek közül is különleges volt a csodafa, amely az 1930-as években még állt a vadaskert határában lévő fás ligetben. A több mint 20 méter magas tölgy érdekessége az volt, hogy a törzse négy méter hosszban a földön feküdt, majd merőlegesen emelkedett fel. Mellmagasságban 375 cm volt a kerülete. Sajnos mára a csodafa elpusztult.
A fent említett hagyásfák egyikére 1913-ban táblát helyeztek el Vas Gereben tiszteletére, aki a környékbeli Fürgeden nőtt fel, s alkotásaiban többször írt a tamási erdőkről. A táblán a következő állt:
„Vas Gereben emlékére. Született Fürgéden 1823 ápr. 7-én.
Ez országnak mindene van,
Hanem rá kell találni.
Mert nincs egy árva könyv,
Mely e tündérkertet feltárná előttünk.
Nagy idők, nagy emberek, IX. fejezet: A Tamási erdő.”
Ennek az irodalomtörténeti nevezetességű fának kora mintegy 350-400 év lehetett az 1930-as években, koronájának alaprajzi területe elérte az 500 négyzetmétert. A törzs mellmagassági kerülete 471 cm, a fa magassága 20 m volt. Sajnos 1925-ben a virágzása idején az egyik hatalmas ága letörött, 50 mázsa tüzelőt adva. 1929-ben a következő ága is elpusztult, s végül az a döntés született, hogy ha a fa kidől, a következő hatalmas hagyásfára kerül majd át a tábla. 2014. szeptember 22-én dőlt ki az utolsó öreg tölgy is a vadaskertben – azóta a tó melletti emléktáblán olvasható a Vas Gereben idézet, az utolsó fák azonban ma is láthatóak a tó mellett.